Éva lányai
Reformáltak
Lukács 2,1-20
Lukács egy görög orvos volt. Sok olyan
részletet leírt Jézus születéséről és gyermekkoráról, amelyet a többi evangélium
nem említ. Az ő evangéliuma az egyik leghosszabb, 24 fejezetből áll.
1Történt
pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják
össze az egész földet. 2Ez az első összeírás akkor történt, amikor
Szíriában Cirénius volt a helytartó. 3Elment tehát mindenki a maga
városába, hogy összeírják. Augustus
császár a római birodalom császára volt, Kr. e. 27 – Kr. u. 14-ig uralkodott.
Nevének jelentése: felséges, imádásra méltó, dicsőséges. Meg akarta tudni, hogy
mennyi ember felett uralkodik, ezért parancsolatot adott ki, hogy mindenkit
írjanak össze a birodalomban. A parancs meghatározta azt is, hogy nem a
lakóhelyükön, hanem a születési helyükön kellett ennek megtörténnie. 4Felment
József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek
neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, 5hogy
összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. József Máriával az ország északi részén élt,
amelyet Galileának neveztek, Názáret városában. A városka egy völgyben fekszik,
amelyet 300-500 méteres dombok vesznek körül. A városnak soha nem volt fontos
politikai szerepe. Júdea az ország déli
tartományának a megnevezése volt. Jézus születése idején valószínűleg nem volt
külön helytartója, aki a császár nevében intézte az ügyeket, hanem Szíriával
együtt Cirénius kormányozta. Betlehem ebben a déli tartományban található,
amelyet Dávid városának is szoktak hívni. Betlehem jelentése: kenyér háza.
Jézus, aki az élet kenyerének nevezi magát, aki a mennyből szállt alá, itt
születik, amikor Isten Augustus császár rendeletét használja arra, hogy
beteljesedjen az a prófécia, ami szerint a Megváltó Betlehemben fog
megszületni. 6És történt, hogy amíg ott voltak, eljött
szülésének ideje, 7és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a
jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.
Amikor Jézus megszületett, semmi jele sem
volt annak, hogy a mennyből érkezett. Ugyanúgy született meg, mint minden földi
ember, Mária éppúgy bepólyálta, de jászolba volt kénytelen fektetni. A
szálláson nem volt számukra hely, de ez nem a rosszindulat miatt volt, hanem a
népszámlálás miatt tele volt a fogadó. Ma ugyanígy tele van az emberek élete
mindennel, így Jézus számára sok ember szívében most sincs hely. 8Pásztorok
tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk
mellett. 9És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr
dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. A pásztorok juhokat vagy kecskéket őriztek. Jézus korában tisztátalan
embereknek számítottak, mert a mezőn nem tudták betartani a tisztasági
előírásokat. Megvetették őket. Az angyal megjelenésével azonban Isten tudtul
adja, hogy minden ember értékes a számára, az Ő szemében a megvetettek is
értékesek. 10Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek,
mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: 11Üdvözítő
született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. 12A jel
pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a
jászolban.” Az angyal a Szabadító
születését hirdette a pásztoroknak, akiről Ézsaiás is prófétált. Ez a Szabadító
a zsidók által várt Messiás, görögül Krisztus. Ez az Üdvözítő az, akire a népek
is vártak, így nem csak a választott nép, de mindannyiunk Megváltója is. 13És
hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az
Istent, és ezt mondták: 14„Dicsőség a magasságban Istennek, és a
földön békesség, és az emberekhez jóakarat.” Az angyalok az énekükben egyszerre énekelnek arról, ami Jézus születésével
a Mennyekben történik, és arról, ami a földön. A Mennyeket Isten dicsősége
tölti be, a bűnös ember számára pedig lehetségessé válik az Istennel való
békesség. Jézus az, aki összeköti újra a Mennyet és a földet. 15Miután
elmentek tőlük az angyalok a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz:
„Menjünk el egészen Betlehemig, és nézzük meg: hogyan is történt mindaz, amiről
üzent nekünk az Úr.” 16Elmentek tehát sietve, és megtalálták Máriát,
Józsefet, és a jászolban fekvő kisgyermeket. 17Amikor meglátták,
elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak, 18és
mindenki, aki hallotta, elcsodálkozott azon, amit a pásztorok mondtak nekik. 19Mária
pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében. 20A
pásztorok pedig visszatértek, dicsőítve és magasztalva az Istent mindazért,
amit pontosan úgy hallottak és láttak, ahogyan ő megüzente nekik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése