Az Újhit-kvíz megoldásai

A helyes válaszokat aláhúzva találod:

1. A mohácsi csatavesztés után Mária királyné, II. Lajos ifjú özvegye vigasztaló levelet kapott valakitől, ezekkel a sorokkal: „Az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene azonban vigasztalja meg Felségedet az ő Fiában, Jézus Krisztusban a Szentlélek által, hogy ezt a nyomorúságot mielőbb elfelejtse, vagy mégis férfiasan hordozhassa!”

Ki írta a levelet Mária királynénak?

1. X. Leó pápa
2. Brandenburgi György
3. Luther Márton
4. Rotterdami Erasmus

2. Sztárai Mihály a sárospataki várkapitány udvari papjaként részt vett a mohácsi csatában, amit csodával határos módon élt túl. Akkor még ferences szerzetes volt, de később kilépett a rendből, és vándorprédikátorként Luther tanait hirdette a török által meghódított területen. Hol volt az a terület, ahol Sztárai 120 lutheránus gyülekezetet alapított?

1. Tolnában és Baranyában
2. Dél-Alföldön
3. Zalában és Somogyban
4. Erdély déli részén

3. Dévai Bíró Mátyás szintén ferences szerzetesből lett buzgó és bátor reformátor. Bátorságára jellemző, hogy nyíltan beszélt az evangélium igazságáról, a veszélyekkel sem törődve. Kassa város prédikátoraként olyan hatással volt az igehirdetéseit hallgató emberekre, hogy az egri érsek katonái elfogták. A börtönben Faber püspök többször is vissza akarta téríteni katolikus hitre, de Dévai nem adta meg magát. Hol volt ez a börtön?

1. Egerben
2. Pozsonyban
3. Rómában
4. Bécsben

4. A katolikus hit egyik fő vonása a szentek tisztelete. Így volt ez a középkori Magyarországon is. Szent István felajánlotta Máriának az országot, így sokan tőle és a magyar szentektől várták, hogy megvédjék hazánkat a töröktől. Dévai Bíró Mátyás egyik művében válaszolt arra, miért nem segítettek a szentek, és hogy minden reménységünk és bizodalmunk a Krisztusban van. Mi volt a mű címe?

1. Szentek és ereklyék ellen
2. A szentek aluvása
3. A szentek árulása
4. Az török áfium ellen

5. A tudós reformátor, Sylvester János 1534-ben került Nádasdy Tamás sárvári birtokára, ahol az iskolában tanított, és a nyomdát vezette. Nagy vágya volt magyarra lefordítani a Bibliát, ám előbb valami mást kellett elvégeznie. Mi volt az a munka, ami előkészítette a bibliafordítást?

1. Tisztázta a magyar nyelv törvényszerűségeit, megalkotta az első magyar nyelvtant.
2. Nyomdai ismereteket tanult, szakképzett nyomdász és betűmetsző lett.
3. A latin, a héber és a görög nyelv összehasonlító szótárán dolgozott.
4. A királyi udvarban „lobbizott”, hogy a bibliafordítás és -kiadás költségeit biztosítsa.

6. Debrecen reformációja azzal kezdődött, hogy Török Bálint, a város földesura 1536-ban Pápáról Debrecenbe rendelte Bálint papot. Bálint pap a ferencesek szigorú ágának tagja volt, de már a hitújítást képviselte. A legenda szerint vitába keveredett egy kanonokkal, aki letört egy líciumbokor ágat, és azt mondta: „Akkor lesz valami az új hitből, amikor ez a földbe szúrt bot fává nő!” Mit válaszolt erre Bálint pap?

1. Ez kisebb ugyan mindennél, de nagyobb lesz minden veteménynél.
2. Istennek semmi sem lehetetlen.
3. A fa a Teremtőé, az ember a Szabadító Istené.
4. Akkor fa lészen.

7. Török Bálint udvarában élt az a vitéz dalnok és költő, akitől a következő sorok is származnak. Ki volt ő?

Siess keresztyén lelki jót hallani,
Régi törvényből harcolni tanulni,
Az igaz hit mellett mint kell bajt vívni,
Krisztusban bízni!

1. Balassi Bálint
2. Tinódi Lantos Sebestyén
3. Szkhárosi Horvát András
4. Bornemisza Péter

8. Kálmáncsehi Sánta Márton volt az egyik első prédikátor, aki a kálvini, helvét irányú reformációt hirdette Magyarországon. 1551/52-ben a protestáns lelkészek zsinatot tartottak Körösladányban, ahol Kálmáncsehit a tanai miatt kitagadták. Hogyan válaszolt erre Kálmáncsehi Sánta Márton?

1. Bocsánatot kért, és visszatért lutheránus hitre.
2. Ő is kitagadta a zsinatot.
3. Nem ismerte el a végzést, és a püspöknél fellebbezett.
4. Nem foglalkozott vele, tette tovább a dolgát.

9. A sokat üldözött reformátor, Szegedi Kis István 1561 újévén a keresztnevekről prédikált a kálmáncsai templomban. Mivel a hívek nem tudják, hogy a Sámuel vagy az Orsolya név mit jelent, érdemes megismerkedni a jelentésükkel. Mert ki gondolná, hogy pl. az Orsolya anyamedvét jelent. Mi lett a prédikáció következménye?

1. Sokan Sámuelnek vagy Orsolyának keresztelték a gyereküket abban az évben.
2. Egy Orsolya nevű asszony is hallgatta, és halála előtt Szegedire hagyta a vagyonát.
3. Egy Orsolya nevű asszony megsértődött, és a férje Szegedit török fogságra juttatta.
4. Egy Sámuel nevű kereskedő jó pénzért megrágalmazta Szegedit a török bégnél.

10. Az ezerötszázharmincas évektől sorra alakultak a protestáns iskolák és kollégiumok Magyarországon. A debreceni és a sárospataki kollégium a század második felében a hazai protestáns művelődés központjává vált. Mit jelent a Debreceni Református Kollégium jelmondata: Orando et laborando?

1. Szóval és munkával.
2. Szóból ért az ember.
3. Imádkozva és dolgozva.
4. Szavaid alapján ítélnek meg.

11. Méliusz Juhász Péter 1558-ban került Debrecenbe, ahol megerősítette a kálvini reformációt, és megszervezte a magyar református egyházat. Egyházszervező és hitújító-hitvédő tevékenysége mellett érdeklődéssel fordult a világ jelenségei felé is, amit egyik jeles könyve is bizonyít. Mi ez a könyv?

1. Herbárium – az első magyar orvosi füveskönyv
2. Száz fabula – Ezópusz meséi nyomán
3. Grammatica Hungarolatina – az első magyar nyelvtankönyv
4. Az igaz papság tüköre – életmód-tanácsadó papoknak reformátori szemmel

12. Huszár Gál nyomdász és reformátor adta ki az első terjedelmes lutheránus énekgyűjteményt 1560-ban Kassán, majd 1574-ben Komjátiban. Huszár Gál egyik legismertebb éneke, az „Uram, Isten, siess…” kezdetű fohászunk az esti imádkozási időre szóló régi latin énekből készült. Hogyan folytatódik az ének?

1. …Magamra ó ne hagyj…
2. …Minket megsegíteni…
3. …Minden csendre térve…
4. …Ki vagy nap és világ…

13. Jeles reformátor prédikátoraink közül több jeles költő is volt, akiknek verssorait a mai emlékezet is őrzi. Ilyen pl. az alábbi versszak. Vajon ki írta?

„Siralmas énnéköm tetűled megváltom,

Áldott Magyarország, tőled eltávoznom;

Valljon s mikor leszön jó Budában lakásom!”

1. Sztárai Mihály
2. Kecskeméti Vég Mihály
3. Balassi Bálint
4. Bornemisza Péter

14. János Zsigmond, Erdély első fejedelme katolikusnak született, majd lutheránussá lett, aztán a kálvini reformációhoz húzott, végül unitárius hitre tért. Felekezetváltásainak köszönhető a tordai vallásbéke, amit 1568-ban, a tordai országgyűlésen iktattak törvénybe. A törvény biztosította a négy vallás szabadságát és egyenjogúságát. A négy felekezet közül melyik az, amelyik szerint Jézus Isten Fia, de nem Isten.

1. Katolikus
2. Evangélikus
3. Református
4. Unitárius

15. Károlyi Gáspár lelkésztársaival Göncön fordította le magyar nyelvre a Bibliát, amit Vizsolyban nyomtattak, Mantskovit Bálint nyomdájában. Ezért nevezzük az 1590-ben megjelent első kiadást Vizsolyi Bibliának. Károlyi Gáspár az olvasóknak írt ajánlásában az alábbi módon indította útjára a Bibliát. Hogyan folytatódik a mondat?

„…szabad mindennek az Isten házába ajándékot vinni; egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik…

1. …Istennek odaszánt egész életemet…”
2. …azt a sok munkaórát, ami emberi mértékkel megfizethetetlen…”
3. …magyar nyelven az egész Bibliát…”
4. …nemes harcom, amit a hitért és jó lelkiismeretért vívtam…”