A helyes válaszokat aláhúzva találod:
1. Kálvin János nevét mi így ismerjük, „magyarosan”, pedig ő
francia volt, és Jean Cauvinnak hívták. A Cauvin család Noyonban élt, ami
Észak-Franciaország fontos egyházi központja volt, egy hatalmas
székesegyházzal. Az apa, Gérard Cauvin milyen kapcsolatban állt az egyházzal?
- Ő volt a székesegyház harangozója.
- Számadó volt, aki az egyház vagyonát kezelte.
- Ő volt az egyházmegye vezetője.
- Ő kísérte a halottakat utolsó útjukra, mivel ősei révészek voltak.
2. A
14 éves Jeant apja Párizsba küldte tanulni. Miért kellett elhagynia szülővárosát
ilyen fiatalon? Noyonban nem volt megfelelő iskola?
- Gérard Cauvin szerette volna minél jobb helyen taníttatni a fiát.
- Sok volt a hét gyerek otthon, a szülők legalább egyet kollégiumba akartak adni.
- Pestisjárvány dúlt a városban, a pestis elől menekítették Párizsba a fiút.
- Jean csodagyerek volt, aki korán kitűnt okosságával, ezért egyetemre küldte az apja.
3. Jean a de la
Marche kollégiumba került, ahol kiváló tanítómestert kapott
Mathurin Cordier személyében. Mit köszönhetett ennek a pedagógusnak?
- Megszerettette vele a matematikát.
- Csillagászati tudományokban való jártasságát és kíváncsiságát.
- A latin nyelvben való jártasságát, élő nyelvként való használatát.
- Franciául olvasta neki a Bibliát.
4. Jean, Kálvin János nemsokára a Montaigu kollégiumban
tanult tovább, ami híresebb volt ugyan, de hírhedt is egyben. Vasfegyelmet
tartottak, és rossz volt a kosztja, a diákok úgy érezték ott magukat, mint a
börtönben. Kálvin János azonban kitartott, hősiesen tanult, így négy év után
jeles bizonyítvánnyal végezte el az iskolát, és tanári képesítést szerzett. És
még valamit, ami egész életén végigkísérte. Mi volt az?
- Gyomorbajt a silány koszt miatt.
- Szembetegséget a rossz világítás miatt.
- Iskolaundort, ami miatt később sokat szenvedett.
- Szuperképességet: egy falat kenyérrel napokra jóllakott.
5. Kálvin az orleans-i jogi egyetemen jogi doktorátust
szerzett, a párizsi egyetemen pedig bölcsészetet és teológiát tanult. 1533
őszén is Párizsban tartózkodott. Nicolas Cop, a párizsi egyetem új rektora
1533. november 1-én tartotta székfoglaló beszédét, amelyben nyíltan kiállt az
evangéliumi eszmék mellett. A beszéd egyértelműen Luther gondolatait tükrözte.
A beszéd után királyi rendeletre üldözni kezdték az „eretnekeket”. Cop
rektornak és Kálvinnak is menekülnie kellett.
Miért? Mi köze volt mindehhez Kálvinnak?
- Cop rektor barátja volt Kálvin, és az üldözés a rektor minden kapcsolatára kiterjedt.
- Kálvin is benne volt az akcióban, feltehetőleg ő fogalmazta meg Cop rektor beszédét.
- Kálvint feljelentették titkos fegyvertartásért, feltételezve, hogy merényletre készül.
- Kálvint különcnek tartották a kollégiumban, a diáktársai miatt kellett menekülnie.
6. Kálvin fő művének első kiadása már 1536-ban megjelent Baselben
(Institutio Christianae Religionis, A
keresztény vallás rendszere). Ez az Institutio
a későbbi nagy műnek még csak hat fejezetét tartalmazta. Mi késztette az ifjú
Kálvint művének ilyen gyors megírására és kiadására?
- Menekülése közben el kellett magát foglalnia valamivel, hogy elűzze a félelmet.
- Megélhetési forrást keresett, és a könyvekből akkoriban jól meg lehetett élni.
- Az evangéliumi hit miatt üldözöttek védelmében írta, és elküldte a francia királynak.
- A barátjával, Cop rektorral való levelezését rendezte sajtó alá.
7. 1536-ban Kálvin a biztonságosnak ígérkező Strasbourgba
indult, de közben háború volt, és kerülő úton kellett mennie. Így került
Genfbe, ahol megállt útközben. A „Medvéhez” címzett fogadóban szállt meg egy
éjszakára. Az egy éjszakából végül évek, majd évtizedek lettek. Mi késztette
Kálvint arra, hogy Genfben maradjon?
- Genfben járvány volt, amiben Kálvin is megbetegedett, sokáig tartott a gyógyulása.
- A fogadóban ellopták minden pénzét, így kénytelen volt a városban munkát keresni.
- Utolérték őt I. Ferenc francia király katonái, de a város menedéket adott Kálvinnak.
- Megkereste őt Farel, a város újhitű prédikátora, és szinte kényszerítette a maradásra.
8. Kálvin két évet töltött Genfben, de aztán onnan is el
kellett költöznie. Miért?
- Kálvin és Farel szigorú szabályokat akart bevezetni az egyházban, úrvacsorát sem osztottak akárkinek, és ez nem tetszett az embereknek és a városvezetésnek.
- Farel féltékeny lett Kálvinra, mert a prédikációit többen hallgatták.
- Kálvint meg akarták házasítani mindenáron, a házasságközvetítők elől menekült el.
- Elfogyott a pénze, Strasbourgban szerény, de jövedelmező állást kínáltak neki.
9. Kálvin 1538-tól 1541-ig élt Strasbourgban, a tudós
reformátor, Martin Bucer meghívására. Itt a városba menekült francia
protestánsok prédikátora lett. Békés és termékeny időszak volt ez a számára: tanított
a teológiai főiskolán, átdolgozta és kibővítette az Institutio-t, zsoltárokat fordított. És történt még Kálvinnal
valami életbe vágó dolog. Mi az?
- Bucer két gyermekének ő lett a keresztapja (Bucernek öt gyermeke volt).
- Megválasztották a városi tanácsba, jogi szakértőnek (Kálvin jogász volt).
- Feleségül vett egy özvegyasszonyt, a holland Idelette de Bure-t.
- Az egyház és a városi tanács vagyonkezelőinek Kálvin lett a felügyelője (apja is vagyonkezelő volt).
10. „Inkább választanék száz halált, minthogy Genfbe
visszamenjek” – mondta Strasbourgban Kálvin nem egyszer. 1541-ben mégis a genfi
Szent Péter templomban prédikált újra. Mi késztette arra, hogy visszatérjen
ide?
- A genfi városi tanács duplájára emelte a fizetését.
- Megígérték, hogy Genfben kiadhatja az Institutio új átdolgozását.
- Farel, volt lelkésztársa megint nyomatékosan hívta, hogy szükség van rá Genfben.
- Családot alapított, és a felesége inkább Genfi-tó partján akart letelepedni.
11. Mikor Kálvin „megadta magát”, és engedett a kérésnek,
hogy Genfben folytassa lelkészi szolgálatát, leírt egy mondatot, ami aztán a
jelmondata lett. Mi volt ez a mondat?
- Szívemet áldozatul ajánlom Istennek.
- Csak imádkozva és dolgozva érdemes élni.
- Az önismeret forrása a nélkülözés és nyomorúság.
- Utaidat, Uram, ismertesd meg velem!
12. Kálvin élete hátralevő részét Genfben töltötte
(1541–1564). Az Institutio mellett fő
műve maga a város: Genf. Egyházi rendtartást készített, amivel az egyház életét
szabályozta. Négy fő szolgálati területet határozott meg: lelkipásztori,
tanítói, presbiteri, diakóniai szolgálatot. Mi volt a fő feladata a korabeli
presbitereknek Genfben?
- Egyházfegyelem gyakorlása, figyelmeztetések, személyes intelmek.
- Ételosztás, beteggondozás, szegények segítése, halott melletti virrasztás.
- Képviselet a városi tanácsban, közügyek felügyelete.
- Hittanórák tartása, bibliaóra vezetése, ha a lelkész nem ér rá.
13. Egy vitában Kálvin ezzel a mondattal válaszolt
ellenfelének: „Az én gyermekeim megtalálhatók az egész földkerekségen.” Mi volt
az, amit ellenfele Kálvin szemére vetett a vita során?
- Miért kell iskolafejlesztésre pazarolni a pénzt?
- Kálvinnak nincsenek gyermekei. (Aki született, az is meghalt.)
- Az istentisztelet nem gyerekeknek való.
- Jézus a gyerekeket magához engedte, de az egyház lehetne szigorúbb.
14. 1553. október 27-én Szervét Mihályt megégették Genfben.
Szervét tudós orvos és teológus volt, fő műve, a Christianismi Restitutio (Kereszténység helyreállítása) egyfajta
válasz Kálvin Institutio-jára. Mi
volt az a bűn, ami miatt máglyán kellett égni könyvnek és szerzőnek egyaránt?
- Szervét írta le a kisvérkör működését, ami botrányos forradalmi felfedezés volt.
- Utolérte a francia inkvizíció, és Genf behódolt a franciák előtt.
- Kálvin vetélytársa volt a párizsi egyetemen töltött időszak óta.
- Tagadta a Szentháromság létezését, Krisztus örökkévalóságát.
15. Kálvin utolsó nagy műve Genfben az Akadémia
megszervezése, létrehozása volt. 1559-ben kezdődött az oktatás, héber és görög
nyelvet, irodalmat és filozófiát, és legfőképpen teológiát tanítottak.
Kálvinnak az Akadémiához kapcsolódó, szállóigévé vált mondata így kezdődik:
„Küldjetek faágakat, …” Hogyan folytatódik a mondat?
- „…és mi megnyesegetjük őket.”
- „…s mi nyilakat küldünk vissza.”
- „…és fává lesznek, amin fészket raknak a madarak.”
- „…s majd gyümölcseikről ismeritek meg őket.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése