2017. november 6., hétfő

A Kálvin-kvíz megoldásai


A helyes válaszokat aláhúzva találod:

1. Kálvin János nevét mi így ismerjük, „magyarosan”, pedig ő francia volt, és Jean Cauvinnak hívták. A Cauvin család Noyonban élt, ami Észak-Franciaország fontos egyházi központja volt, egy hatalmas székesegyházzal. Az apa, Gérard Cauvin milyen kapcsolatban állt az egyházzal?
  1. Ő volt a székesegyház harangozója.
  2. Számadó volt, aki az egyház vagyonát kezelte.
  3. Ő volt az egyházmegye vezetője.
  4. Ő kísérte a halottakat utolsó útjukra, mivel ősei révészek voltak.

2. A 14 éves Jeant apja Párizsba küldte tanulni. Miért kellett elhagynia szülővárosát ilyen fiatalon? Noyonban nem volt megfelelő iskola?
  1. Gérard Cauvin szerette volna minél jobb helyen taníttatni a fiát.
  2. Sok volt a hét gyerek otthon, a szülők legalább egyet kollégiumba akartak adni.
  3. Pestisjárvány dúlt a városban, a pestis elől menekítették Párizsba a fiút.
  4. Jean csodagyerek volt, aki korán kitűnt okosságával, ezért egyetemre küldte az apja.

3. Jean a de la Marche kollégiumba került, ahol kiváló tanítómestert kapott Mathurin Cordier személyében. Mit köszönhetett ennek a pedagógusnak?
  1. Megszerettette vele a matematikát.
  2. Csillagászati tudományokban való jártasságát és kíváncsiságát.
  3. A latin nyelvben való jártasságát, élő nyelvként való használatát.
  4. Franciául olvasta neki a Bibliát.

4. Jean, Kálvin János nemsokára a Montaigu kollégiumban tanult tovább, ami híresebb volt ugyan, de hírhedt is egyben. Vasfegyelmet tartottak, és rossz volt a kosztja, a diákok úgy érezték ott magukat, mint a börtönben. Kálvin János azonban kitartott, hősiesen tanult, így négy év után jeles bizonyítvánnyal végezte el az iskolát, és tanári képesítést szerzett. És még valamit, ami egész életén végigkísérte. Mi volt az?
  1. Gyomorbajt a silány koszt miatt.
  2. Szembetegséget a rossz világítás miatt.
  3. Iskolaundort, ami miatt később sokat szenvedett.
  4. Szuperképességet: egy falat kenyérrel napokra jóllakott.

5. Kálvin az orleans-i jogi egyetemen jogi doktorátust szerzett, a párizsi egyetemen pedig bölcsészetet és teológiát tanult. 1533 őszén is Párizsban tartózkodott. Nicolas Cop, a párizsi egyetem új rektora 1533. november 1-én tartotta székfoglaló beszédét, amelyben nyíltan kiállt az evangéliumi eszmék mellett. A beszéd egyértelműen Luther gondolatait tükrözte. A beszéd után királyi rendeletre üldözni kezdték az „eretnekeket”. Cop rektornak és Kálvinnak is menekülnie kellett.
Miért? Mi köze volt mindehhez Kálvinnak?
  1. Cop rektor barátja volt Kálvin, és az üldözés a rektor minden kapcsolatára kiterjedt.
  2. Kálvin is benne volt az akcióban, feltehetőleg ő fogalmazta meg Cop rektor beszédét.
  3. Kálvint feljelentették titkos fegyvertartásért, feltételezve, hogy merényletre készül.
  4. Kálvint különcnek tartották a kollégiumban, a diáktársai miatt kellett menekülnie.

6. Kálvin fő művének első kiadása már 1536-ban megjelent Baselben (Institutio Christianae Religionis, A keresztény vallás rendszere). Ez az Institutio a későbbi nagy műnek még csak hat fejezetét tartalmazta. Mi késztette az ifjú Kálvint művének ilyen gyors megírására és kiadására?
  1. Menekülése közben el kellett magát foglalnia valamivel, hogy elűzze a félelmet.
  2. Megélhetési forrást keresett, és a könyvekből akkoriban jól meg lehetett élni.
  3. Az evangéliumi hit miatt üldözöttek védelmében írta, és elküldte a francia királynak.
  4. A barátjával, Cop rektorral való levelezését rendezte sajtó alá.

7. 1536-ban Kálvin a biztonságosnak ígérkező Strasbourgba indult, de közben háború volt, és kerülő úton kellett mennie. Így került Genfbe, ahol megállt útközben. A „Medvéhez” címzett fogadóban szállt meg egy éjszakára. Az egy éjszakából végül évek, majd évtizedek lettek. Mi késztette Kálvint arra, hogy Genfben maradjon?
  1. Genfben járvány volt, amiben Kálvin is megbetegedett, sokáig tartott a gyógyulása.
  2. A fogadóban ellopták minden pénzét, így kénytelen volt a városban munkát keresni.
  3. Utolérték őt I. Ferenc francia király katonái, de a város menedéket adott Kálvinnak.
  4. Megkereste őt Farel, a város újhitű prédikátora, és szinte kényszerítette a maradásra.

8. Kálvin két évet töltött Genfben, de aztán onnan is el kellett költöznie. Miért?
  1. Kálvin és Farel szigorú szabályokat akart bevezetni az egyházban, úrvacsorát sem osztottak akárkinek, és ez nem tetszett az embereknek és a városvezetésnek.
  2. Farel féltékeny lett Kálvinra, mert a prédikációit többen hallgatták.
  3. Kálvint meg akarták házasítani mindenáron, a házasságközvetítők elől menekült el.
  4. Elfogyott a pénze, Strasbourgban szerény, de jövedelmező állást kínáltak neki.

9. Kálvin 1538-tól 1541-ig élt Strasbourgban, a tudós reformátor, Martin Bucer meghívására. Itt a városba menekült francia protestánsok prédikátora lett. Békés és termékeny időszak volt ez a számára: tanított a teológiai főiskolán, átdolgozta és kibővítette az Institutio-t, zsoltárokat fordított. És történt még Kálvinnal valami életbe vágó dolog. Mi az?
  1. Bucer két gyermekének ő lett a keresztapja (Bucernek öt gyermeke volt).
  2. Megválasztották a városi tanácsba, jogi szakértőnek (Kálvin jogász volt).
  3. Feleségül vett egy özvegyasszonyt, a holland Idelette de Bure-t.
  4. Az egyház és a városi tanács vagyonkezelőinek Kálvin lett a felügyelője (apja is vagyonkezelő volt).

10. „Inkább választanék száz halált, minthogy Genfbe visszamenjek” – mondta Strasbourgban Kálvin nem egyszer. 1541-ben mégis a genfi Szent Péter templomban prédikált újra. Mi késztette arra, hogy visszatérjen ide?
  1. A genfi városi tanács duplájára emelte a fizetését.
  2. Megígérték, hogy Genfben kiadhatja az Institutio új átdolgozását.
  3. Farel, volt lelkésztársa megint nyomatékosan hívta, hogy szükség van rá Genfben.
  4. Családot alapított, és a felesége inkább Genfi-tó partján akart letelepedni.

11. Mikor Kálvin „megadta magát”, és engedett a kérésnek, hogy Genfben folytassa lelkészi szolgálatát, leírt egy mondatot, ami aztán a jelmondata lett. Mi volt ez a mondat?
  1. Szívemet áldozatul ajánlom Istennek.
  2. Csak imádkozva és dolgozva érdemes élni.
  3. Az önismeret forrása a nélkülözés és nyomorúság.
  4. Utaidat, Uram, ismertesd meg velem!

12. Kálvin élete hátralevő részét Genfben töltötte (1541–1564). Az Institutio mellett fő műve maga a város: Genf. Egyházi rendtartást készített, amivel az egyház életét szabályozta. Négy fő szolgálati területet határozott meg: lelkipásztori, tanítói, presbiteri, diakóniai szolgálatot. Mi volt a fő feladata a korabeli presbitereknek Genfben?
  1. Egyházfegyelem gyakorlása, figyelmeztetések, személyes intelmek.
  2. Ételosztás, beteggondozás, szegények segítése, halott melletti virrasztás.
  3. Képviselet a városi tanácsban, közügyek felügyelete.
  4. Hittanórák tartása, bibliaóra vezetése, ha a lelkész nem ér rá.

13. Egy vitában Kálvin ezzel a mondattal válaszolt ellenfelének: „Az én gyermekeim megtalálhatók az egész földkerekségen.” Mi volt az, amit ellenfele Kálvin szemére vetett a vita során?
  1. Miért kell iskolafejlesztésre pazarolni a pénzt?
  2. Kálvinnak nincsenek gyermekei. (Aki született, az is meghalt.)
  3. Az istentisztelet nem gyerekeknek való.
  4. Jézus a gyerekeket magához engedte, de az egyház lehetne szigorúbb.

14. 1553. október 27-én Szervét Mihályt megégették Genfben. Szervét tudós orvos és teológus volt, fő műve, a Christianismi Restitutio (Kereszténység helyreállítása) egyfajta válasz Kálvin Institutio-jára. Mi volt az a bűn, ami miatt máglyán kellett égni könyvnek és szerzőnek egyaránt?
  1. Szervét írta le a kisvérkör működését, ami botrányos forradalmi felfedezés volt.
  2. Utolérte a francia inkvizíció, és Genf behódolt a franciák előtt.
  3. Kálvin vetélytársa volt a párizsi egyetemen töltött időszak óta.
  4. Tagadta a Szentháromság létezését, Krisztus örökkévalóságát.

15. Kálvin utolsó nagy műve Genfben az Akadémia megszervezése, létrehozása volt. 1559-ben kezdődött az oktatás, héber és görög nyelvet, irodalmat és filozófiát, és legfőképpen teológiát tanítottak. Kálvinnak az Akadémiához kapcsolódó, szállóigévé vált mondata így kezdődik: „Küldjetek faágakat, …” Hogyan folytatódik a mondat?
  1. „…és mi megnyesegetjük őket.”
  2. „…s mi nyilakat küldünk vissza.”
  3. „…és fává lesznek, amin fészket raknak a madarak.”
  4. „…s majd gyümölcseikről ismeritek meg őket.”
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése