2017. október 31., kedd

Melyik a több? – a reformáció 500. évfordulójára




Reformáltak


Lukács evangéliuma 21,1–4


Kedves osztálytársaim és barátaim!

A mai napon Lukács evangéliumából választottam egy részt, méghozzá az özvegyasszony két fillérjének történetét. Az ige rövid, mégis fontos üzenetet hordoz. A történet szerint egyik nap a zsidók elmentek templomba, és áldozati ajándékot is vittek. A sok gazdag ember mind sokat dobott a perselybe, de volt köztük egy szegény özvegyasszony, aki csak két fillért dobott. Ekkor Jézus így szólt: Bizony mondom nektek, ez a szegény özvegyasszony többet dobott mindegyiküknél, mert ők a feleslegükből dobtak, ő viszont mindenét odaadta, amije volt.
Nagyon fontos kiemelni az előbbi igerészletet. Az őszintén adott kevés is néha több, mint a színlelt ajándék.
Amikor valakivel együtt vagyunk, miért tesszük? Azért, mert éppen van egy kis szabadidőnk, vagy azért, mert jó vele lennünk?
Ha valakivel beszélgetünk, azt miért tesszük? Mert kíváncsiak vagyunk valamilyen pletykára, vagy őszintén érdekel, hogy mi van vele?
Amikor elmegyünk templomba, miért tesszük? Azért, hogy azt is kipipálhassuk, vagy azért, mert tényleg fontos nekünk, hogy odaadjuk Istennek az időnket, a figyelmünket és magunkat? Ha minden nap csak tíz percet, de azt tényleg odaszánjuk Istennek, az kedvesebb neki, mintha órákat ülnénk a templomban azt várva, mikor lesz vége, hogy mehessünk haza. Mert akkor testben voltunk csak ott, de lélekben messze jártunk.
Istennek mindig szívből adjunk, és sohase színből!

2017. október 30., hétfő

Asztali beszélgetések





Oko-sokk




Asztali beszélgetés témája: Kitől függsz? függőségeinkről






Reform-girls




Kerekasztal-beszélgetés témája: Közösségeink, kapcsolataink.






Re-formerz




Kerekasztal-beszélgetés témája: Miért fontos egy fiatalnak az ifi? https://www.youtube.com/watch?v=mwSCK6ziFW8&feature=youtu.be


2017. október 29., vasárnap

Lásd meg – Nem muszáj bűnösnek maradni



ART 
(Alázatos Rezgő Tehenek)


Lásd meg!

Az ART-csapat video-üzenete itt látható:







Spártai Tigrisek


 
Van egy történet a Bibliában, amelyik arról szól, hogy a jó pásztor megkeresi az elveszett bárányt. Kinek szól ez a történet? A farizeusoknak, akik azt gondolják magukról, hogy jók. Pedig többet ér egy elveszett ember, aki megtér, mint az, aki büszke, és azt hiszi, hogy vele semmi baj nincs. Azoknak, akik rossznak gondolják magukat, azt üzeni ez a történet, hogy lehet, hogy rosszak, de nagyon sokat érnek Istennek. Nem baj, ha bűnös vagy, még az sem, ha börtönben voltál, mert az élet tanulságokból áll, és meg lehet térni, nem kötelező bűnösnek maradni. Isten szemében nem biztos, hogy az a jó és a rossz, mint a mi szemünkben. Maguk azért jöttek el ide, hogy valamit tanuljanak, tehát ha most kimennek az ajtón, ne úgy csinálják, mint eddig, hanem ismerjék meg Jézust. Ámen.

2017. október 28., szombat

Luther és a fák

Egy irányba



„Ha tudnám, hogy elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.”
                                                                      Luther Márton











  

Éva lányai





            A fa szimbólum megjelenik a világ nagyon sok területén, például történetekben, logókon, mítoszokban.
            Rengeteg ilyen fával kapcsolatos legenda is elhíresült Luther Mártonról. Különféle verziók vannak, amelyben bükk- vagy hársfa jelenik meg, de leghíresebb a Luther-tölgy.
            Ez Wittenbergben lelhető fel. Régen a fa helyén egy tér volt található, ahol a szóbeszédek alapján égette a pápai kiátkozási bullát.
            Egyes történetek egy wittenbergi egyetemistát állítanak a középpontba, aki lutheránus (evangélikus) volt. Beleszeretett egy lányba, akinek nagyanyja a reformáció előtti egyház tanait hallgatta. Az égetés napján a lány és nagymamája kíváncsiságból elmentek a fentebb említett helyre. Ott találkoztak az ifjú egyetemistával, aki nagy lelkesedéssel beszélt Luther tanairól és cselekedeteiről. A nagymama nem bírta elfogadni azt a tényt, hogy a fiú Luther követője, illetve nem viselte el a lelkesedését, ezért mérgében a földbe szúrta a botját. Mérgében azt mondta az ifjúnak, hogy addig nem veheti el az unokáját, ameddig a járóbotja ki nem hajt. Következő nap az egyetemista egy tölgyfát ültetett a bot helyére. Pár hónappal később mondta el ezt a csodát a nagymamának.
            A fa még ma is megtalálható Wittenbergben, azonban valaki belefűrészelt, és a szennyezett levegőnek köszönhetően nincs a legjobb állapotban.


2017. október 27., péntek

Újhit-kvíz



Újhit-kvíz
avagy „fele sem igaz” állítások 16. századi magyar reformátorokról és kortársaikról

Válaszd ki a válaszlehetőségek közül, ami az adott kérdést megválaszolja:


1. A mohácsi csatavesztés után Mária királyné, II. Lajos ifjú özvegye vigasztaló levelet kapott valakitől, ezekkel a sorokkal: „Az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene azonban vigasztalja meg Felségedet az ő Fiában, Jézus Krisztusban a Szentlélek által, hogy ezt a nyomorúságot mielőbb elfelejtse, vagy mégis férfiasan hordozhassa!”
Ki írta a levelet Mária királynénak?
  1. X. Leó pápa
  2. Brandenburgi György
  3. Luther Márton
  4. Rotterdami Erasmus 

3. forduló: A reformáció kezdete Magyarországon – feladatok




„Időkapu a hithez – az 500 éves reformáció nyomában”

3. A reformáció kezdete Magyarországon

A 3. forduló feladatai:

1. Újhit-kvíz:
Tesztkérdések 16. századi magyar reformátorok és kortársaik történetei alapján. – Válaszd ki és jelöld a válaszlehetőségek közül azt, ami az adott kérdésre a helyes válasz. (Lásd külön csatolt mellékletben.)
Elérhető: 15 pont
Beküldendő: a helyes válaszok kódja

A tintatartó legendája







English class


 


Reform-girls




 Réges-régen, élt egy ember, akit Luther Mártonnak hívtak. Se szeri, se száma a róla terjengő legendáknak, de én most elmesélek közülük egyet.

A wartburgi várra átható csend borult, de Lutherhez váratlan látogató érkezett az éjnek évadján. Maga az ördög kísértette meg őt. Először nem öltött testet, hanem baljós gondolatokat ébresztett benne, megtöltötte szívét keserűséggel. Luther imádkozott és énekelt Istenhez, de az ördög nem tágított mellőle. Amikor minden erejét és boldogságát kiszipolyozta, hús-vér alakot öltött. Csúf, vörös szörny lett belőle, visszataszító bűzt árasztott, és látványa oly félelmet keltett volna bárkiben, hogy a világból is kifutott volna ijedtében. Ekkor Isten csordultig töltötte Luther szívét bátorsággal, fogta az első tárgyat, ami a keze ügyébe akadt, és úgy hozzávágta az ördöghöz, ahogy nem szégyellte. Ez a tárgy pedig az asztalon árválkodó tintatartó volt. Repült a tintával teli üvegcse, végig a szobán, s nem állt meg egészen az ördög feje búbjáig. Az ördögi jelenés, amilyen gyorsan jött, olyan hamar szerte is foszlott. Ugyanekkor a tintatartó a falnak vágódott, és az ultramarin kék tinta örök nyomot hagyott a falon.
Luthernek a következő ige jutott eszébe: „Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk?” Ezt a gondolatot élete végéig a szívébe zárta. Megtanult ellenállni a kísértésnek, mindörökké kizárta tudatából az ördögöt, Isten kegyelmével telve álomra hajtotta a fejét.
A wartburgi vár, mint hatalmas kőóriás állt a végtelen, sötét éjszakában, de benne talán egy még nagyobb építmény, Luther hitének a vára emelkedett.


2017. október 26., csütörtök

Feladatok értékelése – 1. forduló végeredmény


A hátralévő két feladat értékelését is elvégeztük, így kialakult az első forduló végeredménye. Nem hirdetünk „győztest”, korai lenne, hiszen két teljes forduló még hátravan. A pontverseny is szépen mutatja, milyen gazdag és értékes anyag született, milyen sok és sokféle tehetség, értékes személyiség rejlik a csapatnevek mögött. Ne feledjétek, hogy a 2. forduló feladatainak beadása október 27., péntek éjfélig esedékes.


Most a Luther-legendák és a ReformMédia feladatainak értékelése következik. Megosztjuk az értékelésének fő szempontjait, és néhány megjegyzést, tanulságot.

Az értékelés szempontjai:

Luther 95 tétele

Reformáltak


Luther felháborodott a búcsúcédulák árusítása miatt, hiszen nemrég értette meg, hogy a mennybe Isten ingyen kegyelméből juthat az ember. Leült és megfogalmazta 95 pontban a nézeteit a témával kapcsolatban, majd 1517. október 31-én kiszögezte a tételeit a wittenbergi vártemplom ajtajára. Az emberek elolvasták, és a búcsúcédula-üzletnek befellegzett Németországban.

Oko-sokk
 


2017. október 25., szerda

Egy életet megváltoztató villámcsapás

Esze/ések

1505-ben történt egy nyári napon, hogy Luther hazalátogatott szeretett szüleihez. Este elindult Erfurtba. Mikor elindult, már akkor is esett az eső, de csak egy kicsit. Viszont mire teljesen besötétedett, a vihar is megérkezett. Szakadt az eső, villámlott, és az út is sáros lett. Luther ekkor már nagyon félt. Egy hatalmas villám éppen mellette csapódott a földbe. Attól tartott, hogy meg fog halni, Szent Annától kért segítséget, ha megóvja életét, szerzetesnek áll. Luther túlélte a vihart, és sikeresen odaért Erfurtba. Apja ugyan ellenezte, de ő pár nappal később csatlakozott az erfurti szerzetesekhez. Itt ismerkedik meg igazán Istennel.


Szabadhegyi Trió



Reformátorok
Egyszer volt, hol nem, volt egy kis városban egy szörnyű vihar. Éppen hazafelé indultam, amikor meghallottam egy embert beszélni. Mivel én egy kíváncsi természetű ember vagyok, ezért utánamentem. Egy magas, termetes ember volt, kezében egy nagy, fekete kötetes könyv. Utánalopództam, és ráeszméltem, hogy mi lehetett a könyv, nem más volt mint a biblia. Fennhangon olvasott belőle. Hirtelen egy hangot hallottam, szörnyűbb volt, mint 5 ágyú lövése, ezután fény töltötte be az egész környéket, ami pár másodpercig elvette a látásomat. Biztos egy villám volt, gondoltam. Amint újra láttam, borzalmas látvány fogadott, az ember ott feküdt a földön, a mellette álló fa szétégett. Szerencsére a férfi felkelt a földről. Letérdelt, és elkezdett imádkozni, megígérte az Istennek, hogy szerzetesnek áll. Amikor hazaértem, csak akkor jöttem rá, hogy ez a férfi azért nem halt meg, mert a jó Isten ott volt vele és védte. Akkor jöttem rá igazán, hogy Isten mindenki mellett ott van. 

2017. október 24., kedd

Luther Márton szerzetessé válása



Nyár közepén jártunk az Úr 1505. esztendejében. Engem Luther Mártonnak hívnak. Ezen a napon úgy döntöttem, hogy rövid kirándulást teszek a természetben, hallgatom a madarakat, nézem a virágzó fákat. Éppen egy kicsiny falu határában jártam, amikor eleredt az eső. Eddig nem is vettem észre a felhőket. A zápor elég heves volt, úgy gondoltam, ez csak egy rövid nyári zápor, így beálltam egy fa alá, hogy ne ázzak el annyira. De hirtelen villámok kezdtek el cikázni körülöttem, az ég mennydörgött, a villámok fényében, a sötétben minden félelmetesen hatott.


Azt hittem, most ért utol a halál. Rettegés fogott el, mert félek attól, hogy örök kárhozatra leszek ítélve. Nem láttam más lehetőséget, ha meg akarom békíteni az Urat, ezért felkiáltottam:
– Szent Anna, segíts! Szerzetes akarok lenni! – visszagondolva nem is értem, miért őt hívtam segítségül, hiszen ő a bányászok védőszentje.
De ekkor a vihar arrébb húzódott, újra csak az eső esett.

Megkönnyebbülésemben összeestem, és imádságokat mondtam. Az életemnek ekkor új célja lett. Végre rájöttem, hogyan menekülhetek meg a pokol tüzétől: „Szerzetes leszek” – így gondolkodtam. A kaland után hazaértem, és július közepén összehívtam a barátaim. Folyt a bor, a sör, annyi étel volt, hogy az asztalok rogyadoztak. Mindenki boldog volt, hogy megmenekültem. De senki nem tudott a tervemről. Hirtelen szólásra emelkedtem:

– Barátaim! Kérlek, hallgassatok meg! Ez az utolsó alkalom, hogy együtt vagyunk!
– Hát ezt hogy érted?
– Mi az, nem bírod a mulatozást a baleset után?
– Testvéreim, szerzetes leszek!
Ezek után a barátaim próbáltak lebeszélni, de hajthatatlan voltam. Szétosztottam a kevéske vagyonomat közöttük. Másnap hajnalban útra keltem egy Ágoston rendi kolostorba. Az apát barátságosan fogadott, és így én lettem Márton testvér. Hát ez az én szerzetessé válásomnak a rövid története.








ART (Alázatos Rezgő Tehenek)

  


2017. október 23., hétfő

„Isten a mi erősségünk” – dalok és dalszövegek





English class



46. zsoltár

 
A mi Urunk a szerelemünk,
mikor ránk törnek félelmeink,
minden problémáinkban,
megtart az Ő óvó keze.

Ezért a mi szívünk már tiszta,
ha bármi rossz is jönne,
és az apokalipszis megtörténne,
ő várna minket.

Ha az élet rosszra fordul,
minden gond a nyakadba zúdul,
és ha sebesen mész a falnak,
a panelházak az utadba állnak.







Oko-sokk

 










Reformáltak




Ha nyomorúságban járunk, Isten mindenben gondviselőnk,
Ezért nem félünk semmitől, seregek Ura van velünk.
Inoghat a föld, Isten nem inog,
Nagy és erős ő, Harcinkban győző,
Mindeneket ő igazgat.








Szabadhegyi Trió



 





















2017. október 22., vasárnap

Erős vár a mi Istenünk – ART-költéssel, rap-hangon






ART (Alázatos Rezgő Tehenek)

 

46. zsoltár


1.
Isten a mi dicsőségünk,
Biztonságunk, segítségünk.
Ha megindul a Föld s az ég,
Mi nem félünk mert ő megvéd.
Hegyek omlanak, porba hullanak,
Tenger mélyébe, pokol fenekére.
De mi megmenekülhetünk.

2.
Folyó vezet a városba,
Istenünk Szent hajlékába.
Mi Urunk sose ingott még,
Ezért kérjük az erejét.
Országok inognak, népek elfutnak,
A föld megretten, de mi állunk híven.
Ő a mi erősségünk.

3.
Jöjjetek lássátok az Urat,
Tetteit, csodás dolgokat.
Háborúkat szüntet ő meg,
Megóvja a mi földünket.
Csendesedjetek, hallgassátok meg,
Ő van veletek, a ti Istenetek.
Magasztalja minden mi él.

 

Egy irányba


Erős vár a mi Istenünk



2017. október 21., szombat

Luther himnusza, a 46. zsoltár Re-formerz és Reform-girls hangon






Re-formerz



Luther-himnusz citerakísérettel:










Reform-girls



A 46. zsoltár átirata


Az Istent féli a mi népünk,
Ha Benne bízunk, mi nem félünk,
Ő segít nekünk mindenben,
Csak Benned bízunk Istenem.
A bátorságunk Tőled kapjuk,
S mi a szívünket Néked adjuk,
Te kísérsz minket éltünkben,
S mi követünk a szívünkben.

Ha a sátán minket megkísért,
Mi könyörgünk majd erős szívért,
Hogy a próbát kiállhassuk,
S a bűnnel szembe szállhassunk.
Veled leszünk, mi hős harcosok,
A harcban kezünk irányítod.
Fegyverünk békesség és hit,
Az ördög meg nem szégyenít.


2017. október 20., péntek

Feladatok értékelése – 2. részeredmény



Három feladat értékelését végeztük el a héten, miközben az alkotásokból válogatott anyagot folyamatosan közöljük. Hét közben az „újrafordított” bibliai történetek kerültek sorra, hétvégén Luther-himnuszok következnek. Alább megosztjuk a feladatok értékelésének fő szempontjait, és néhány megjegyzést, tanulságot.


Az értékelés szempontjai:

Virágvasárnap mai szemmel





Egy irányba




Máté 21,1–14

Mikor Jézus tanítványaival Jeruzsálem közelébe ért az Olajfák hegyéhez, elküldte két tanítványát, hogy menjenek el, és hozzanak neki a szomszéd faluból egy motort, amivel elmehet majd az ünnepségre. Ők el is mentek, nem sokkal később pedig már vissza is értek vele.

Jézus Jeruzsálemben egy parkolóban hagyta a motort, onnan gyalog ment tovább. Az utcákat ellepték rajongói, akik közül sokan megállították, hogy csináljanak egy szelfit.

Végigment a vörös szőnyegen, ahol biztonsági őrök védték a sokaságtól, de itt is rengeteget fényképezkedett, viszont a tömeg nagy része fel volt háborodva, amiért Jézus nem öltözött ki eléggé az eseményhez, sokan abban is kételkedtek, hogy valóban Isten fia halad el előttük, mert gazdagnak hitték, de nem látszott rajta, hogy sokat költött volna ruháira.

Ezután adott még egy-két interjút, de ez nem tartott sokáig, ezért sietett a templomba, ahol viszont kellemetlen meglepetés érte: árusok kínálták neki termékeiket, de neki ez persze nem tetszett. Felforgatta asztalaikat, amiért piacot csináltak az apja házából. Miután meggyógyította a betegeket, vissza is sietett a parkolóba, és már ott sem volt.


2017. október 19., csütörtök

Jézus meggyógyítja a bénát






Reformáltak


Márk evangéliuma 2,1–12

Egyik nap, mikor Jézus tanított, egy béna embert ágyon fekve próbáltak Jézushoz odavinni a barátai, de a sok ember elállta az útjukat. Mivel az ajtón nem jutottak be, ezért a ház oldalán lévő lépcsőn felvitték a tetőre. Azért, hogy béna barátjukat Jézushoz juttassák, a lehetetlent leküzdve elkezdték megbontani a tetőt. Kötelet kötöttek az ágyhoz, és leeresztették a tetőn lévő lyukon keresztül Jézus elé. A sokaság, akik Jézust hallgatták, megdöbbentek. Jézus látta, hogy mennyire hisznek benne a béna barátai, ezért azt mondta, hogy megbocsátja a béna bűneit. A farizeusok sugdolózni kezdtek: Mit képzel magáról? Ki ő, hogy ilyet mer mondani? Jézus pontosan tudta, hogy mire gondolnak, ezért megkérdezte, hogy szerintük mi a könnyebb? Megbocsátani neki, vagy azt mondani, hogy keljen fel és járjon? S hogy bebizonyítsa, tényleg van hatalma ahhoz, hogy megbocsássa a bűneit, ezt mondta a bénának: Kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza! A béna erre felkelt, fogta az ágyát, amin eddig feküdt, és miközben hazafelé tartott, mindenkinek bátran elmondta, milyen jó az Isten, aki meggyógyította őt. Akik pedig látták, hogyan gyógyult meg a béna, ugyanúgy arról beszéltek, mekkora csodát láttak.